This way about trying my limits. The view was not so catching. It lead me mainly near plough-lands and loud motorways. I felt like finishing the day in a small village after 35 km, but there was no place left in the pilgrim accomodation and the local hostel was also full.
The familiar faces also disappeared, since those who walked with me during the first week, don’t cover this much distance, I don’t meet them any more during the day. I said goodbye to a brasil pilgrim at 30 km, with whom I met couple of times in the past few days.
I thought despite the great heat and no shadow I can stick out the next 3 km. I did. But there was no accomodation there available. There reason was that pilgrims get up early, like me, but cover less distance, so they finish at one or two o’clock latest. When I arrive at half past three, it is harder to find accomodation. So a little (very) disappointed, I started the next 6 km in glaring sunshine and warm asphalt. After about 2 km a silver Seat stopped near me. The receptionist of the pilgrim accomodation was it. He was heading for Burgos. He asked if he can give me a lift. It’s strange I haven’t even thought about it not to go by foot, but afterward, what 4 km came. Mainly I had to walk around the Burgos sport airport in the shinig sun and hot concrete. But I arrived and that the important thing.
Húúú basszus…feltetted a lécet rendesen… :)))
Buen camino pelegrino!
Hát, gratulálok, Laci, ez óriási teljesítmény! Külön örülök, hogy egy kicsit én is hozzájárulhattam ehhez a tempóhoz, mert biztos sokkal jobban bírta a lábad. Továbbra is használd bőven a vazelint, ne sajnáld! És ügyelj rá, hogy lehetőleg mindig maradjon száraz a zoknid, az is fontos! Akár cseréld napközben is. Üdv.: Ria
Csodálatos helyeken jársz Laci!
Ha egyedül tartanád a június 2-i szemináriumot, akkor is kevés lenne az idő az élménybeszámolókra!
A hétvégi Bánhidi tréningen sokat emlegettünk. Természetesen jó értelemben!
Nagyon hasznos volt a prezentációs tréning, izzasztó, de szuper volt a hangulat.
Kitartást, jó utat kíván és külön is üdvözöl a 4-es csapat: Erzsi, Imi, Zsolt és én.
Sokat olvastam erről az útról…
Több ismerősöm is végig csinálta…
DE EZT A KOMMANDÓS VERZIÓT EGYIKÜK SEM EMLÍTETTE!
Laci új értelmet adsz az El Camino-nak… az egyik képen már meg is jelentek a katonák, menetfelszereléssel…
Jaj, nagyon egyenetlen ez az út, és tele van buktatókkal!
Az ember csak cipeli a terhét, megy-megy a célja felé… néha emeli a tétet, mert kemény fából faragták… de a lelke vágyik a tanulságokra és az út szépségeire…
Már Dubai is megerősített abban, hogy NINCS LEHETETLEN.
Már ott is megtapasztaltam, hogy olyan EMBER vagy, amilyen Vezetőre mindig is vágytam.
Amikor még Dubaiban említetted, hogy elindulsz erre az útra, még inkább megerősített abban, hogy nagyon jó helyen vagyok.
Több könyvet is olvastam már korábban azoktól, akik végigmentek az úton. Tudom, hogy komoly kihívás. Eddig is felnéztem Rád, de most igazi példakép lettél! Biztos vagyok benne, hogy nem adod fel.
Minden nap többször is gondolok Rád és ha nem is mindig, de gyakran cserélnék Veled. Igen, tudom, az ÚTON mindenkinek jut hely!
Hálás vagyok a sorsnak, hogy ismerhetlek!
Ha nem lesz szállásod akkor hazáig jössz?
Óriási vagy Laci! Csak most olvastam végig az eddig megtett utat! Gratulálok! Így tovább!! Szurkolunk! Üdv.: Kriszta