Ma ismét csodálatos utam volt. Azt gondolom ez jobban látszik a képeken, mint hogy szavakban el tudnám mondani.
Fotóztam néhány útjelző táblát, hogy lássátok hogyan jelölik a helyes irányt.
Szabolcs sok sikert a szervezéshez, jól esik, hogy gondoltok rám, de biztos tudod, hogy túlzásnak tartom a kitüntető figyelmet és az elnevezést.
Mától meg kellett emelnem a napi kiló méter adagom. Sajnos csak 24 nap áll rendelkezésemre a Camino megtételére, holott pl. az útikönyvem 41 napi szakaszra osztja fel ugyanezt a távot.
Az első héten tartottam magam a javasolt napi “adagoláshoz”, ez volt az akklimatizáció időszaka. Tegnap este kiszámoltam, ha oda akarok érni Santiago Compostelába időre (márpedig nagyon oda akarok), akkor mától minimum 36 km kell megtennem naponta.
Az első nap kedvező volt, hiszen alig több mint 36 km-re volt Azofra, így jelenleg nem vagyok elmaradva. A 36 km azért 36 km. Rendesen megérezte az egész testem. Hiába vagyok sokkal edzettebb állapotban már, ezt a kilométer mennyiséget újra szoknom kell.
Az út ismét csodálatos volt (bocsi a közhelyekért) a többit elmondják ismét a képek. Magvas gondolatok megfogalmazása helyett egyre inkább befelé figyelek, de talán ez is az út egyik célja.
Néhány szót még a helyi zarándok szállásról. Itt két ágyas szobák (hálófülkék) vannak. A helyet nagyon feldobja az udvarban lévő szökőkút jéghideg vize, melyben nagyon jól esett a lábamat a mai nap után áztatni.
Erről a napról inkább beszéljenek a képek.
