Az éjjel nagyon rosszul aludtam. Azt gondolom, most vagyok érzelmi mélyponton. Egyrészt nagyon hiányoznak az otthoniak – igaz, hogy sokat utazom, de ennyit egyhuzamban nem szoktam távol lenni – másrészt elég nagy volt a kontraszt a mai zarándokszállás és mondjuk az egy hónappal ezelőtti Al Ain-i szálloda között. Az ágyamra nem tudtam leülni a felsőágy miatt, más közösségi hely meg nem volt csak a terasz, ahol nagyon hideg volt.
Egész nap amúgy nagyon rossz idő volt, fújt a viharos szél és többször esett (szakadt) is.
Ami a napomat felvidította egy kicsit, a reggel Moratinosban talált kis Hostál (www.hostalmoratinos.es) és a hozzá tartozó étterem. Egy német házaspár építtette és üzemelteti, akik a Camino megjárása után döntöttek úgy, hogy itt telepednek le. A rendelés úgy indul, hogy megkérdezik, honnan érkeztél és megpróbálnak a saját nyelveden kommunikálni veled. Ez ugye az én esetemben nem sikerült nekik, de a feleség elárulta, hogy az egytlen magyar szó amit tud az a sültkrumpli. Végre valaki, aki nem az egészségedre magyar szót ismeri. Szőlőt és frissen facsart narancslevet reggeliztem és a net is nagyon jó volt.
Látom félúton vagy
Ez a mosoly már tetszik! 
Meg lesz ez Laci időben!
Buen camino pelegrino! GO! GO! GO! B)